SZAKMAI KIRÁNDULÁS A BUDAPEST FASHION WEEKRE

2018. október 26-án pénteken délelőtt 9 órakor indultunk el a Bornemissza Gergely Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma intézmény parkolójából az iskolai kisbusszal Budapestre. A szakmai kirándulásra a Női Szabó osztály 2/10/D illetve a 3/11/D osztály tanulói voltak hivatalosak eredetileg. A hét folyamán a létszámban változások történtek, elsősorban megbetegedések miatt, így a fennmaradt helyeket egy, az intézményben tanuló diák valamint a szakmai gyakorlati oktató foglalta el.

Szerencsére zökkenőmentesen indultunk útnak, mindenki időben megjelent. Még harangozás előtt megéreztünk Budapestre. Az egyik diák kérése volt, hogy látogassunk el a Hősök terére, mert ő még soha nem járt ott, bár korábban élt egy pár hónapot Budapesten. Mivel útba esett, így rövid pihenőre megálltunk és sétáltunk. A diákok kívülről megcsodálták a Vajdahunyad várat valamint a Műjégpálya mellett is elhaladtunk. A Hősök terén a Szoborcsoport előtt fotókat készítettünk és a Műcsarnokba is benéztünk egy rövid időre. Érezhető volt ahogyan  a jó hangulat fokozódott.

Az első szakmai helyszín amit meglátogattunk a Máthé Textil Kereskedés volt a Keleti Pályaudvar tőszomszédságában. A gyerekek a kétszintes épületben rengeteg textilanyaggal ismerkedhettek meg, kézzelfoghatóvá vált számukra mindaz, amit eddig tanultak anyagismeret órán. Én, mint elméleti tanár folyamatoson szakmai kérdésekkel bombáztam a diákjaimat. Jó volt látni, hogy érdekesnek találták a látogatást. Többekben megfogalmazódott a gondolat, hogy a vizsga remek anyagszükségletét a kereskedésből fogják beszerezni.

Ezután Budapest belvárosába látogattunk el, az V. kerületbe, az Aranykéz utcába a Csézy Szalonba. Még korábban, fél évvel ezelőtt egyszer már bejelentkeztünk látogatásra, de akkor nem sikerült forgalmi okok miatt eljutnunk a szalonba, szerencsére most sikerült, és kellemes meglepetésben volt részünk. Gyönyörű, géppel hímzett matyó motívumos alkalmi, menyasszonyi és estélyi ruhákat láthattunk. Szinte minden diáknak megtetszett legalább egy ruhadarab, melyet elvitt volna magával. Ez azért is nagy jelentőségű, mert manapság a fiatalok körében a népművészet nem képvisel nagy értéket, és most saját szemükkel láthatták milyen művészi alkotások készülhetnek hagyományos motívumkincsek felhasználásával. Sajnos fotókat nem készíthettünk a szalonban, így az épület kirakata előtt készült csak egy csoportkép.

A terv úgy hangzott, hogy a diákok a szabadidejükben felfedezhetik a belvárost és megadott időpontra a Vörösmarty térre térnek vissza. Viszont, az egyik diákom újabb ötlettel állt elő, létezik egy roma aranykereskedő ház a soroksári úton, és ő azt szerette volna megnézni mindenáron. Több perces tanácskozás után kolléganőmmel úgy döntöttünk, hogy a diákunk kérésének engedünk, és a Váci utcán keresztül végig legyalogolunk Ferencvárosba, a Petőfi hídig. A gyerekek élvezték a túrát és bár kisebb csalódást okozott nekik az arany kereskedés, azért nagyon örültek, hogy ott lehettek. A gyalogút folyamán betértünk még a Vásárcsarnokba, ahol mindenki vásárolhatott magának élelmiszert, illetve találkoztunk egy valódi kalocsai népviseletbe öltözött hölggyel is, aki a férje éttermét reklámozta. Egy pár mondatot váltottunk vele, nekem különösen hasznos volt a beszélgetés, hiszen a diplomamunkám épp a magyar népi hímzéskultúra megismertetéséről szól, melyet most írok. A Váci utcában úton-útfélen a kirakatokban matyó termékeket láttunk, ennek azért is örülök nagyon, mert a tanulók is szembesülhettek azzal a ténnyel, mekkora kincs az, amelyet birtokolunk.

Sétánk folyamán természetesen mindenki összeszedett valamilyen fizikai sérülést, de senki sem nem mert szólni semmit, hiszen ők kérték a városnéző túrát. A Bálnánál és a Szabadság hídnál készült fotókon is mindenki boldogan mosolyog. Egy pár fotó erejéig a Dunához is lementek a gyerekek, szigorúan tanári felügyelet mellett. Majd a sétánk a Budai rakparton vezetett végig a Várkert Bazárig.

Szerencsére találkoztunk a sofőrünkkel, aki épp a Várkert Bazártól nem mesze parkolt le. Mindenki kipihente magát, majd két perces séta következett a helyszínig. Belépésünkkor kedvesen fogadtak és név szerint mindenkit regisztráltak. Majd mentünk és elfoglaltuk helyünket a nagy teremben. Eredetileg a negyedik sorba szólt a jegyünk, de mivel voltak hiányos helyek, így feltölthettük azokat. A divatbemutató fantasztikus volt, szép ruhákkal, csinos modellekkel és jó zenével. Sajnos csak 15 percig tartotta műsorszám. Amikor vége lett, módunkba állt fényképet készíteni a Romani Design vezetőjével, Varga Erikával, akinek köszönhettük az ingyenes rendezvényt. A helyszínen olyan közismert személyek is megfordultak, mint Epres Panni modell, vagy Kemény Zsófi slemmer, költő.

Mivel mindenki nagyon elfáradt a kirándulás alatt fáradtan, de boldogan élményekkel telve ült be az iskolai kisbuszba. Természetesen megbeszéltük a látottakat, mindenki elmondhatta véleményét, tapasztalatát az útról. Jó volt látni, hogy a félévvel korábbi szakmai kirándulásunkhoz képest mennyit fejlődtek a diákok kommunikációban, szakmaiasságban, egymás elfogadása területén. Este 8 órára értünk aztán az egri Buszpályaudvarra, ahonnét még a többség tovább utazott. Még az este folyamán megkaptam a legtöbb fotót a gyerekektől és a közös Messenger csoportba is feltöltöttük a képeket. Így mindenki válogathatott, le tudta menteni a kedvenc fotóit. Természetesen a Bornemissza Női Szabó Facebook csoport háttérképe is az egyik közös fotónk lett.

Hogy mennyire érezték jól magukat a diákok?- legyen elég egy Facebook kommentet kiemelnem:

„Szerintem mondhatjuk azt, hogy az év legjobb napja volt”

Szekeres Loretta Valentina 3/11/D tanuló

Azt gondolom, tanárként ennél nagyobb öröm nem érhet, minthogy diákjaimnak egy jó, emlékezetes szakmai napot szereztem Magyarország fővárosában. Az eltervezett oktatási céljaim mind megvalósultak az út folyamán, így pedagógusként is egy kellemes, szép, szakmailag tartalmas emlékkel gazdagodtam én is.

Balog Andrea könnyűipari szakmai tanár

Kategória: Egyéb | A közvetlen link.